Hírek

A sok-sok nevetéssel és vicces történettel tűzdelt beszélgetésen a résztvevők egyet értettek abban, hogy a humor segít feldolgozni a mindennapi stresszt, könnyíti az emberi kapcsolatokat és hozzájárul a boldogság érzetéhez.

Nem a nevetés az egyetlen megfelelő reakció, sok esetben egyetlen mosoly is elegendő vagy épp az, ha képesek vagyunk megváltoztatni a hozzáállásunkat egy adott dologhoz, helyzethez. Mi ez utóbbival foglalkozunk – fogalmazott Gelencsér Tünde, alapítványunk művészeti vezetője azon a beszélgetésen melynek témája a humor életünkben játszott szerepe volt. 

Az idei SopronFest hívószava a boldogság volt, ehhez kapcsolódott az álalunk szervezett rendezvény, melynek a Soproni Egyetem Esterházy Palota Erdészeti Múzeuma adott helyet június 7-én. 

A résztvevők: Gelencsér Tünde, Szabó Borbála író és Mayer Máté pszichológus egyet értettek: mindennel lehet viccelni, de fontos a szövegkörnyezet, a megválasztott pillanat, és persze olyan is létezik, hogy a poén nagyon jó, de nem jókor érkezik. Csepelyi Adrienn moderátorként nem szokványos kérdésekkel, érdekes és vicces történetekkel kötötte össze a három beszélgetőpartnert, akik bár eltérő pályáról érkeztek, mégis hasonló gondolatokat fogalmaztak meg. tökéletesen összekapcsolódtak a humor témájában. 

Mayer Máté kiemelte, nem mindegy, ki hogyan fogadja a humort. Van, aki sértésként éli meg, mert azt érzi, kinevetjük és valamiképp gúnyt űzünk belőle, de van, aki számára feszültségoldás lehet, ha együtt tudunk nevetni. A humor arra is jó, hogy egy kicsit felülről, kívülről tudjunk ránézni arra a helyzetre, amiben vagyunk. 

Gelencsér Tünde hangsúlyozta, hogy a bohócdoktor lényege az elfogadás. A helyzet elfogadása, ítéletmentesen. Ez az alap, amire minden épül. A bohóc nem akar megváltoztatni semmit. Nem akarja jobbá tenni a helyzetet – csak jelen van benne. Nem ítél, nem javít, nem tanít. Csak kapcsolódik. És ebből a kapcsolódásból születik meg az a különleges tér, ahol a játék elkezdődhet. Ahol a nevetés nem eszköz, hanem következmény. Ahol a humor nem cél, hanem út.

Mint mondta, sokan félnek a bohócoktól, nem minden ok nélkül. Gyakran éljük meg azt a cirkuszban, hogy a bohóc kipécéz valakit a közönségből, provokálja, és a többiek rajta nevetnek. Ez a fajta humor kiszolgáltatottá tesz, és nem ritkán megaláz. De a bohócdoktor más. Ő nem a másik emberből csinál viccet, hanem saját magából. Ő az, aki elrontja a dolgokat, aki ügyetlen, aki esendő – és épp ezért szerethető. A bohócdoktor nem azért vicces, mert másokon nevet – hanem mert saját esendőségét mutatja meg. Ettől tudunk kapcsolódunk hozzá. Mert mindannyiunkban ott él az a kicsit béna, de nagyon szerethető ember. És ha ezt felismerjük, már nem is olyan nehéz nevetni – még a nehézségeken is.

Mi történik, amikor mindent elviccelünk, tette fel a kérdést Csepelyi Adrienn. Vajon a humor ilyenkor menekülés, vagy épp ellenkezőleg: bátor szembenézés? A kérdés nem csupán retorikai, hanem mélyen lelki eredetű, mert a nevetés – különösen, ha nehéz vagy drámai helyzetekből fakad – gyakran nem a könnyedség, hanem a túlélés jele.

Mayer Máté pszichológus szerint a humor szinte mindenre használható: lehet megküzdési technika, feszültségoldás, konfliktuskezelés, stresszlevezetés, sőt, akár a harag vagy az agresszió kifejezésének eszköze is. De vajon mikor válik a humor figyelmeztető jellé?  Mikor jelzi, hogy valami nincs rendben?

„Depressziós időszakomban sokszor csak gúnyolódni tudtam magamon – még az öngyilkosság gondolatával is vicceltem. És az emberek összerezzentek: ‘ezzel ne viccelődjél’. De én nem tudtam másképp beszélni róla.” – idézi fel személyes élményét Csepelyi Adrienn. És valóban: a kíméletlen humor gyakran az egyetlen nyelv, amelyen keresztül a fájdalom megszólalni képes. Máté szerint, ha valaki képes viccelni – még ha önmagán is –, az azt jelzi, hogy van benne megküzdési erő. Úgy véli, a humor nélküli önbántás sokkal pusztítóbb.

A humor a tabutémák – betegség, halál, trauma – feldolgozásának is lehet eszköze. Tünde szerint, ha az elfogadás megvan és a másik fél felhatalmaz minket, akkor ezekhez a témákhoz is lehet humorral nyúlni. Egy speciális programjukat, az Intenzív mosolyt például műtéti helyzetekre dolgozták ki: ha a gyerekekhez már az első pillanattól humorral, nyitottsággal közelítenek, az oldja a szorongást. De persze a kontextus mindent meghatároz, véli Tünde és felidéz egy esetet: egy orvos vérfoltos műtősruhában, maszkkal a fején lépett ki a műtőből, és kedvesen kérdezte a folyosón álló gyerekeket: „Na, ki a következő?” – a szándék jó volt, de a hatás félrement. - A humor finom műfaj.

Szabó Borbála író hisz abban, hogy a jó humor mindig váratlan. „Fejbe csap.” A nevetés és a sírás gyakran kéz a kézben jár: ha a néző nevet, utána tud sírni, és fordítva. A humor kizökkent, új perspektívát ad és ezáltal gyógyít – vallja.

Máté hozzátette, hogy a humor közösségi élmény is lehet. Egy adott zárt közösségen belül működő poénok – legyen az egy család, egy munkahely vagy egy ország – a csoportkohéziót erősítik. De ami az egyik kultúrában nevetést vált ki, máshol értetlenséget okozhat vagy akár sértődést válthat ki. A humor tehát a társadalmi sokszínűség tükre is.

És mi van akkor, ha valami nagyon vicces, de nem szabad nevetni?  kérdezte Adrienn. Tünde úgy gondolja, hogy nevetni mindig szabad. Bori egy történetet mesélt az idősotthonban élő nagymamájáról, aki egy párna miatt összeverekedett egy másik hölggyel, aki így a fenékre esett és majdnem eltört a combnyaka. Emiatt az igazgatónő előtt bocsánatot kellett kérnie, ahol Bori is jelen volt, aki alig bírta ki nevetés nélkül. 

Máté biztos abban, hogy a gyerekek számára különösen fontos, hogy legyen olyan felnőtt, akivel együtt lehet nevetni – és olyan is, akin szabad, mert a hierarchia, a tekintélyszemélyekkel kapcsolatos szorongás sokszor gyerekkorból ered. A humor itt is felszabadító lehet: elképzelni a főnököt, amint leeszi magát, vagy valamilyen kínos helyzetbe kerül és máris oldódik a feszültség. Bori felidézi, hogy a Harry Potterben a mumusokat úgy lehet legyőzni, hogy nevetségessé tesszük őket. Ez a technika a valóságban is működik. 

Egybehangzóan állítják, hogy a sebezhetőség megmutatása nehéz, de a humor ebben is segíthet. A kapcsolat minőségét mutatja, hogy merünk-e gyengék lenni egymás előtt. Ha valaki azt tanulta, hogy a gyengeség szégyen, akkor a humor lehet az első lépés a nyitás felé.

A humor tehát nem csupán nevetés. Kapcsolódás. Megküzdés. Tükör. És játék. Egy közös játék, amelyben – ha mindannyian benne vagyunk – gyógyító erővé válhat.